Erőnléti kihívások nyaralás és utazás során

A nyaralás sokunk számára az év egyik legjobban várt időszaka. Kiszabadulunk a mindennapok mókuskerekéből, új élmények várnak ránk, és végre a pihenésre, feltöltődésre koncentrálhatunk. Mégis előfordul, hogy éppen ekkor érezzük magunkat fáradtnak, kimerültnek és levertnek – szinte úgy, ahogy J.R.R. Tolkien megfogalmazta: „elvékonyodtam akár a kevés vaj a túl nagy kenyéren.” Ennek hátterében gyakran az energiaraktáraink kimerülése áll, mely csökkent vitalitáshoz vezethet. A szervezet ilyenkor fokozottan igényelheti azokat az összetevőket – vitaminokat, ásványi anyagokat és aminosavakat –, amelyek kulcsszerepet játszanak a regenerációban és az energiaszint fenntartásában.

Fokozott fizikai és mentális megpróbáltatások

Még ha nyaralni is megyünk, az előkészületek gyakran kimerítőek. A munkahelyi feladatok lezárása, a bevásárlás, ügyintézés, csomagolás és az utazás megtervezése mind komoly energiákat emészthet fel. A repülőtérre való kijutás, majd a helyszíni programok – városi séták, múzeumlátogatások, természetjárás vagy túrázás – szintén fizikai megterhelést jelenthetnek. A zsúfoltság, a zaj, az ismeretlen környezet, a folyamatos döntéshozatali kényszer intenzív figyelmet és folyamatos alkalmazkodóképességet kíván a szervezettől, mely fokozottabban igénybe veszi az idegrendszert. Érdemes beiktatni lazább napokat is a programba. Egy-két kellemes délutáni pihenés sokat tehet a regenerációért. A megfelelő táplálkozás is fontos, többek között a B3-, B6-, B12- és C-vitamin szerepe válik hangsúlyossá. Ezek hozzájárulnak a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz, a fáradtság és kifáradás csökkentéséhez, valamint az idegrendszer megfelelő működéséhez.

Utazási fáradtság és napi ritmus felborulása

Az utazási fáradtság bármely közlekedési formánál előfordulhat és nem csak az időzónák átlépésével jelentkezik – noha az ilyen eseteket vizsgálják leggyakrabban. Az emberi szervezet belső órája – az ún. cirkadián ritmus – szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusunkat, hormontermelésünket és energiaszintünket. Amikor hosszabb utazás során időzónát váltunk (pl. interkontinentális repülések esetén), ez a rendszer kibillen az egyensúlyából. Az ún. jet lag fáradtságot, alvászavart, étvágytalanságot, koncentrációs nehézséget okozhat, amely akár napokig is eltarthat. A jet lag erőssége függ az átszelt időzónák számától, az utazás irányától, valamint az egyéni kronotípustól (reggeli vagy esti típus). Általában nehezebb alkalmazkodni a keleti irányba történő utazáshoz (például Budapest–Tokió), mint a nyugatihoz (például Budapest–New York). Ennek oka, hogy a biológiai óránk természetes ritmusa valamivel hosszabb, mint 24 óra, így könnyebben igazodik a hosszabbodó napokhoz, mint a rövidülőkhöz. Nem véletlen vizsgálja ezt fokozottabban a sporttudomány, hisz az élsportolók esetben teljesítménycsökkenést eredményezhet.^1-3 Mindenekelőtt ilyenkor az önismeret fontosságára, a tudatos készülésre és a saját regenerációs stratégiák kidolgozására hívják fel a figyelmet.