Semmelweis Ignác az „anyák megmentőjeként” ismeretes, a világ egyik legismertebb magyar orvosa volt. 1844-ben szerezte meg orvosdoktori diplomáját Bécsben a „Tractatus de Vita Plantarum” című botanikai doktori értekezésével, majd ebben az évben szülészmesteri oklevelét is átvehette, és egy évvel később 1845-ben sebészdoktorrá avatták. A diploma megszerzése után is folyamatosan képezte magát, tanársegédként dolgozott a bécsi közkórházban, az Allgemeines Krankenhaus szülészeti szakosztályán.
Semmelweis intézkedései
Jakob Kolletschka Semmelweis kórbonctan tanára és egyben jó barátja is volt. 1847-ben halálakor Semmelweis rájött, hogy az a betegség, amely barátja halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Barátja és a fiatal anyák testében ugyanazok az elváltozások alakultak ki. Az orvosok boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. Több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet választotta a megfelelő fertőtlenítőszernek. Bár intézkedései rendkívül népszerűtlenek voltak, gyakran ellenállásba ütközött kollégái felől(a lúg kimarhatta bőrüket, gyulladást, berepedést okozva), az általa bevezetett klórvizes kézmosással drámaian lecsökkent a gyermekágyi láz okozta halálozás.
Semmelweis tanúsítványa
Semmelweist 1855. július 18-án nevezték ki a mai Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika elődjének számító szülészeti tanszék élére. 1861. május 27-én utasítványát már ebben a minőségében függesztette ki a klinika valamennyi ajtajára. Ebben elrendelte a klóros vízzel való kézmosást a szülő nők vizsgálata előtt.
Semmelweis publikációi és sebészeti eljárásai
Felfedezését évekkel később publikálta, először 1858-ban az Orvosi Hetilapban A gyermekágyi láz kóroktana címmel. 1860-ban Bécsben adatta ki az 1861-es évszámmal megjelenő, német nyelvű könyvét: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése). Ebben az 1847 és 1861 közötti tanulmányait összegzi.
Rendszeresen publikált, emellett szívügyének tekintette a szülészet oktatását.
Semmelweis nevéhez emellett kiemelkedő sebészeti tevékenységek is fűződnek, az első hazánkban végzett petefészek-műtét, valamint a második császármetszés is.
Semmelweis halála
Halála előtt már évekkel gyakran furcsa viselkedést véltek nála felfedezni, ami később elmezavarrá súlyosbodott, így 1865. augusztus 13- án a Döbling elmegyógyintézetben vesztette életét. A boncolási jegyzőkönyv és a csontmaradványokon végzett kórbonctani és radiológiai vizsgálat szerint a jobb kezén kialakult lassú lefolyású csontvelőgyulladásból támadt szepszisben halt meg, abban a betegségben tehát, amelynek kórlényegét felfedezte.
Semmelweis emlékének őrzése
Az orvosi kar alapításának 200. évfordulóján, 1969-ben vette fel egykori tanárának, Semmelweis Ignácnak a nevét a Budapesti Orvostudományi Egyetem, mely elnevezése így Semmelweis Orvostudományi Egyetemmé változott.
Semmelweis emlékét számos műalkotás őrzi az egyetem területén. Mind közül talán a legemblematikusabb a Belső Klinikai Tömb udvarán álló, 2004. október 22-én felavatott egész alakos szobor, amely Domonkos Béla szobrász munkája.
Felhasznált források:
*Kép forrása: https://semmelweis.hu/wp-content/uploads/2011/04/semmelweis_utasitvanya_a-kezmosasrol_1861.jpg
https://semmelweis.hu/az-egyetemrol/semmelweis-ignac-elettortenete/
https://semmelweis.hu/az-egyetemrol/semmelweis-ignac-elettortenete/semmelweis200/
https://polgariszemle.hu/aktualis-szam/159-tortenelmi-szilankok/992-semmelweis-ignac-az-anyak-megmentoje
Önnek ajánljuk
-
Komplex támogatás az erős immunrendszerért
4 790 Ft
Szent-Györgyi Albert 1000 mg C-vitamin pezsgőtabletta AJÁNDÉK