„Majd ha megöregszel, te is megtudod, milyen amikor az embernek mindene fáj.” Biztos, hogy mindenkinek van olyan rokona, ismerőse, akitől ezt hallotta…és valamikor, valaki neki is ugyanezt mondta. Az osteoarthritis, vagyis az ízületi porckopás valóban szinte kivétel nélkül mindenkit érint idős korában, hiszen az ízületek idővel elkopnak, elhasználódnak. Azonban nem csak az idő dolgozik ízületeink ellen…
A porckopás a mozgás leggyakoribb korlátozó tényezője
Míg egészséges állapotban az ízesülő csontvégeket porc fedi, addig ez a rugalmas szövet osteoarthritis esetén sérül, elkopik. Így nem tud megfelelő „kipárnázást” biztosítani a csontoknak az őket érő erőhatásokkal szemben, és nem tudja betölteni szerepét az ízületek sima mozgásában sem. A betegség gyulladással és fájdalommal jár, az ízület érzékeny, nehezebben mozgatható, beszűkül a mozgástartománya. Következményesen pedig izomvesztés is jelentkezik a fájdalmas terület körül, ami csökkenti az ízület stabilitását is. A porckopás nemcsak a munkaképtelenséghez vezető egyik leggyakoribb betegség, de az akár mindennapi fájdalom jelentősen rontja az életminőséget is.
Nem csak a kor számít
Bár a kor előrehaladtával fokozódik a porckopás kialakulásának kockázata, sokakat már fiatalabb korban is érint.
• Folyamatos állással járó vagy nehéz fizikai munka: ez esetben is jelentős, állandó terhelésnek, repetitív stresszhatásnak, túlerőltetésnek vannak kitéve az ízületek. Azokban a munkakörökben, ahol ez jellemzően igaz (pl.: fodrász, pedagógus, építőipari szakmunka, nagy súlyok mozgatásával járó munkakör), időben el kell kezdeni az ízületek védelmére odafigyelni.
• Elhízás: egy ortopédiai szakmai állásfoglalás1 szerint minden egyes plusz kiló testsúly 4–6 kilónyi extra terhelést jelent a térdízületek számára. Még ha ez csak egy közelítőleges érték, a súlyfelesleg nem tesz jót az ízületeknek, túlzott terhelésnek teszi ki azokat nem csupán nagyobb fizikai aktivitás, de egy egyszerű, mindennapi tevékenység során is.
• Egyes metabolikus betegségek: például a cukorbetegség is fokozza az osteoarthritis kockázatát.
• Gyenge izomzat: az izomnak fontos szerepe van az ízületek stabilizálásában, ennek hiányában az instabil ízületek nagyobb veszélynek vannak kitéve, többek között a porckopás tekintetében.
• Ízületi sérülések: korábban, akár sok évvel ezelőtt (pl. sportolásból, balesetből eredően) bekövetkezett ízületi sérülések szintén növelik a porckopás esélyét.
• Nem: nőknél valamivel gyakoribb.
• Genetika: az osteoarthritisre hajlamosító gének öröklődhetnek.
• Csont deformitások: ízületi vagy porc deformitással születettek szintén veszélyeztetettebbek.
Mit tegyek, ha még nem tapasztalom a porckopás tüneteit, de több rizikófaktor is érint?
Tudatossággal nagyon sokat tehetünk egészségünkért, és ez nincs másként ízületeink esetén sem. A rendszeres testmozgás számos jótékony hatást gyakorol szervezetünkre. Amellett, hogy pl. csökkenti a vérnyomást és a testzsír arányát, növeli a tüdőkapacitást, az ízületeket is karban tartja: erősíti az izmokat, csontokat, javítja az ízületek tápanyag ellátását. Fontos, hogy fizikai állapotunknak megfelelő, akár ízületkímélő mozgásformát válasszunk (pl. séta, kerékpározás, úszás) és tartsuk be a fokozatosság elvét, valamint a bemelegítésről és a nyújtó gyakorlatokról ne feledkezzünk meg! Erősítő gyakorlatokkal megerősíthetjük az ízületek körüli izomzatot, így biztosítva a nagyobb stabilitást. Súlyfelesleg esetén ügyeljünk a táplálkozásra, ha kell, konzultájunk szakemberrel, aki segíthet egy megfelelő súlycsökkentő diéta kialakításában. A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett ízületeinkről célzottan is gondoskodhatunk egy jól megválasztott porcerősítő készítménnyel is.
Mit tegyek, ha porckopásom van?
Amennyiben a porckopás jellemző tüneteit tapasztalja magán, keressen fel egy szakorvost, aki a megfelelő terápiát elrendeli Önnek! A szükséges terápia egyénenként eltérő lehet, hiszen sok tényező befolyásolja, köztük az ízületi porckopás mértéke. Enyhébb-közepesen súlyos kopás esetén az esetleges életmódbeli változtatásoktól kezdve (pl. testmozgás, súlycsökkentő diéta), a porcerősítő hatóanyagú készítményeken át a helyi vagy szájon át szedett fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő gyógyszerekig számos opció (és azok kombinációja) létezik. Bizonyos esetekben az ízületi résbe adott hialuronsavas vagy kortikoszteroid injekciók mellett is dönthet a szakorvos. Súlyos porckopásnál erősebb fájdalomcsillapítókra vagy végső esetben protézisműtétre lehet szükség.2 A tünetek persze ennél jóval korábban jelzik a problémát, ekkor még a terápiás lépcső alacsonyabb szintjein szereplő lehetőségek kerülnek elrendelésre a beteg számára. Ezek részben olyan opciókat jelentenek, melyeket már megelőzés céljából is alkalmazhatunk (pl. életmódbeli változtatások, porcépítők). A rendszeres mozgás és az erősítő gyakorlatok fontosságáról akkor se feledkezzünk meg, ha már rendelkezünk a porckopás diagnózisával!
Mikor használjak fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő gélt?
Az ízületi porckopás terápiájában a helyileg ható nem-szteroid gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek (NSAID) a porcépítők alkalmazása mellett ajánlottak, akkor, ha a tünetek továbbra is fennállnak. Fontos megjegyezni, hogy a porcerősítő hatóanyagoknak hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy kifejtsék jótékony hatásukat (kúraszerű, legalább 3 hónapig tartó alkalmazásuk javasolt). Így érthető, hogy szükség lehet a lokális NSAID gélek/krémek egyidejű alkalmazására.
Referencia lista:
- The American Academy of Orthopaedic Surgeons – The impact of obesity on bone and joint health
- Bruyère O et al. Semin Arthritis Rheum. 2019 Dec;49(3):337-350.