Hazánkban a visszafordíthatatlan látásvesztés leggyakoribb oka a makuladegeneráció, mivel az 50 év feletti lakosság körében előforduló vakság 27,3 %-áért felelős. Ha tisztában vagyunk a rizikófaktorokkal és azzal, hogy mi tehetünk ellene, akkor elkerülhetjük, vagy lassíthatjuk a betegséget.
Mit kell tudni az időskori makuladegenerációról?
Az időskori makuladegeneráció (age-related macular degeneration; AMD) a retina, azaz a látóideghártya éleslátásért felelős területét érinti, azún. sárgafoltot (macula lutea). A sárgafoltban összpontosul a szembe jutó fény és ott a legvékonyabb a retina, hogy a fényérzékelő receptorok a legjobb minőségben észleljék a külvilágot. Ezért a sárgafolt károsodásának legfőbb tünete a centrális látás, tehát az olvasóképesség, az arcfelismerés elvesztése, de a perifériás látás megmarad.
A makuladegeneráció két csoportra osztható; a száraz és nedves makuladegenerációra. A száraz forma a gyakoribb, ez az esetek kb. 90 %-áért felelős. A retina és az érhártya közötti sejtekben apró, zsírokból és fehérjékből álló lerakódások, ún. drusenek jelennek meg, ezáltal módosítják a retina tápanyag ellátását és működését. A drusenek metabolikus és immunológiai folyamatok termékeinek a felhalmozódása, amelyek normális anyagcsere mellet elszállítódnak a szemből és így nem okoznak problémát. A nedves forma az érhártya kóros elváltozása miatt alakul ki, mivel ezeken a helyeken vér szivárog a retina rétegei közé és károsítja az idegsejteket. Ez a kevésbé gyakoribb forma, viszont itt gyorsabb a látásvesztés progressziója.
Rizikófaktorok
Az életkor a betegség kialakulása során a fő rizikófaktor. Az időskori makuladegeneráció előfordulása 50 éves kor felett szinte exponenciálisan növekszik. A kor mellett a genetikai hajlam is szerepet játszhat, mivel a makuladegeneráció kockázata háromszor nagyobb lehet azoknál, akiknek az elsőfokú rokonánál azonosították a betegséget.
A korunkat és a genetikánkat nem tudjuk befolyásolni, de az életmódunkat igen. A dohányzás a betegség legsúlyosabb befolyásolható kockázati tényezője, mivel amakuladegeneráció kockázatát négyszeresére növelheti. Emellett fontos figyelni arra is, hogy szemünket mennyi fény éri. A napból jövő UV sugarak, valamint a képernyőkből érkező kék fény károsíthatja a retina pigmentjeit, így elősegíti a káros anyagok felhalmozódását a szemben. A táplálkozás is komoly tényező, mivel a magas zsírbevitel és a túlsúly elősegítheti a makuladegeneráció kialakulását. A metabolikus problémák, mint a cukorbetegség esetében is megnő a kockázat, ezért fontos a betegség kezelése mellett az éves szemészeti szűrővizsgálat is.
Mit tehetünk a makuladegeneráció ellen?
Habár az időskori makuladegeneráció egy súlyosbodó betegség, mégis van mód a kóros folyamatok lassítására. Az amerikai National Eye Institute által végzett AREDS (Age-Related Eye Disease Studies) és az AREDS2 tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy a megfelelő dózisú antioxidánsok és ásványi anyagok fogyasztásával (AREDS2 összetétel: 400 NE E-vitamin, 500 mg C-vitamin, 10 mg lutein, 2 mg zeaxantin, 25 mg cink és 2 mg réz) 25%-kal csökkenteni lehet a száraz makuladegeneráció súlyosbodásának kockázatát.
A makuladegeneráció ellen a tudatos életmóddal tehetünk, melynek része az egészséges étkezés, a megfelelő komplex étrend-kiegészítő fogyasztása és az optimális mennyiségű testmozgás.
