Időskori makuladegeneráció, mint a vakság leggyakoribb oka

Hazánkban a visszafordíthatatlan látásvesztés legyakoribb oka a makuladegeneráció, mivel az 50 év feletti vakság 27,3 %-áért felelős. Ha tisztában vagyunk a rizikófaktorokkal és azzal, hogy mi tehetünk ellene akkor elkerülhetjük, vagy lassíthatjuk a betegséget.

Mit kell tudni az időskori makuladegenerációról?

Az időskori makuladegeneráció (age-related macular degeneration; AMD) a retina, azaz a látóideghártya, éleslátásért felelős területét érinti, azaz a sárgafoltot (macula lutea). A sárgafoltban összpontosul a szembe jutó fény és ott a legvékonyabb a retina, hogy a fényérzékelő receptorok a legjobb minőségben észleljék a külvilágot. Ezért a sárgafolt károsodásának legfőbb tünete a centrális látás, tehát az olvasóképesség, arcfelismerés elvesztése, de a perifériás látás megmarad.

Az AMD két csoportra osztható; a száraz és nedves makuladegenerációra. A száraz forma a gyakoribb az esetek kb. 90 %-áért felelős. A retina és az érhártya közötti sejtekben drusenek jelennek meg, ezáltal módosítják a retina tápanyag ellátását és működését. A drusenek metabolikus és immunológiai folyamatok termékeinek a felhalmozódása, amelyek normális anyagcsere mellet elszállítódnak a szemből és így nem okoznak problémát. A nedves forma az érhártya kóros elváltozása miatt alakul ki, mivel ezeken a helyeken vér szivárog a retina rétegei közé és károsítja az idegsejteket. Ez a kevésbé gyakoribb forma, viszont itt gyorsabb a látásvesztés progressziója.

Rizikófaktorok

Az életkor a betegség kialakulása során a fő rizikófaktor. Az AMD előfordulása 50 éves kor felett szinte exponenciálisan növekszik. A kor mellett a genetikai hajlam is szerepet játszhat, mivel az AMD kockázata háromszor is nagyobb lehet azoknál, akik az elsőfokú rokonánál azonosították a betegséget.

Viszont a korunkat és a genetikánkat nem tudjuk befolyásolni, de az életmódunkat igen. A dohányzás a betegség legsúlyosabb befolyásolható kockázati tényezője, mivel az AMD kockázatát négyszeresére növelheti. A dohányzás mellett fontos figyelni arra, hogy szemünket mennyi fény éri. A napból jövő UV sugarak, valamint a képernyőkből érkező kék fény károsíthatja a retina pigmentjeit, így elősegíti a káros anyagok felhalmozódását a szemben. A táplálkozás is komoly tényező, mivel a magas zsírbevitel és a túlsúly elősegítheti az AMD kialakulását. A metabolikus problémák, mint a cukorbetegség, esetében is megnő a kockázat, ezért fontos a betegség kezelése mellett az éves szemészeti szűrővizsgálat is.

Mit tehetünk az AMD ellen?

Habár az AMD egy súlyosbodó betegség, mégis van mód a kóros folyamatok lassítására. Az amerikai National Eye Institute által végzett AREDS (Age-Related Eye Disease Studies) és az AREDS2 tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy a megfelelő dózisú antioxidánsok és ásványi anyagok fogyasztásával (AREDS2 összetétel: 400 NE E-vitamin, 500 mg C-vitamin, 10 mg lutein, 2 mg zeaxantin, 25 mg cink és 2 mg réz) 25%-kal csökkenteni lehet a száraz AMD súlyosbodásának kockázatát.

Ezért az AMD ellen a tudatos életmóddal tehetünk, melynek része az egészséges étkezés, megfelelő komplex étrend-kiegészítő fogyasztása és optimális mennyiségű testmozgás.